2015. augusztus 17., hétfő

Látogatóban Ede papbácsinál Tusnádon...

Vasárnap délelőtt 11 órakor Szentmisével kezdtük, majd Ede kis gazdaságában gyönyörködtünk... Egy évvel ezelőtt minden olyan kihalt, kopár, sivár volt itt! Most élet van a hétköznapok -, hétvégék minden percében. Gágognak a libák, kotkodácsolnak a tyúkok, bégetnek a bárányok... Jó érzés volt látni, ahogyan pezseg az élet... 
Ebéd után elmentünk Kisbaconba, Benedek Elek szülőházát megnézni. Kedvesen fogadott bennünket, a nagy mesemondó, dédunokája. Szeretettel mesélt az író életéről, munkásságáról, törekvéseiről, sikereiről és kudarcairól! 
Mindannyiunkat megdöbbentett az a tény, hogy éppen 86 évvel ezelőtt, ezen napon,1929 augusztus 16-án, lett rosszul az író. Utolsó levelét írva kiesett a toll a kezéből, majd másnap meghalt. Felesége , Fischer Mária, látva, hogy férje halálán van, bevette nagy adag altatóját. Ez kettejük régi egyezség volt! 
Így történt, hogy egy napon volt kettejük temetése, 1929 augusztus 19- én. 
Különös érzés volt látni dolgozószobáját, íróasztalát, ahol nap mint nap írta meséit a gyerekeknek. Nagy élmény volt mindannyiunknak, de főleg a gyerekeknek, különösen Máténak. Most olvassa Benedek Elek - Erdőzúgás- című novellás kötetét, melyet Sebők mamájától kapott egy évvel ezelőtt. ( én pedig az " Édes Anyaföldem!" Című önéletrajzi könyvét olvasom most. 
Végül a temetőbe is ellátogattunk, elmondtunk egy imát sirjuknál, majd szépen visszakanyarodtunk Tusnádra! 
A temetőben ismét egy döbbenet, az író megjósolta halálát... Szülei sírfelírata jelzi ezt.