De annyi mindent szerettem volna feljegyezni az utóbbi időben, de sajnos egy fránya vírus, nem a koronás, az egész családon végigvonult... én még ma este is forró teát iszom, forró fürdőt veszek, meleg sót teszek egy szövetzsákba, majd ráhelyezem a mellkasomra és
Márta szavait olvasva belélegzem a meleg, sós illatot.
Egy héttel ezelőtt kezdődött. A második gyöngyszem reggel 38 plusz lázzal ébredt. Ő itthon maradt. Én másnap korán reggel püspökszentelésre indultam Gyulafehérvárra, Márton Áron utódát megismerni személyesen.
Béke,
alázat,
egyszerűség,
szerénység,
emberközeliség.
Msgr. Dr. Kovács Gergely új érsekünk van. Márton Áron nyomdokaiba lépett, kézbe vette az ő püspöki botját és példamutatását.
Szombat reggel már a legnagyobb is lázas volt. Estére már a legkissebb is. Majd vasárnap estére az is aki még nem volt eddig lázas. Ez így ment egész héten... addig amíg mindenkinek a négy nap nem telt ki. Ma reggel telt ki a negyedik nap, annak aki legutoljára láza sodort be.
Nem kell ecsetelnem ezt a hetet.
De mostmár látom az alagút véget.
Egy könyvet kiolvastam a héten. És ápoltak közben négy gyermeket. És persze munkába is jártam.