Temesvár számomra a felnőtté válás helyszíne. Alig múltam tizennyolc éves, még szinte gyermekként kerültem ide. Hat év múltán, két diplomával a kezemben, tele élményekkel, szívem alatt hordozva első gyermekünket távoztam innen.
Itt szereztem és veszítettem el életre szóló barátságokat. Itt tanultam meg beosztani az időmet, pénzemet.
Most, tizenöt évvel távozásom után, újra visszatértem. Családommal: férjemmel és négy gyermekünkkel. Megkerestem a tömbházat, ahol hat éven keresztül laktam. Elmentünk az egyetem bejáratához, hajókáztunk a Begán. Jó érzés volt nosztalgiázni, visszamenni egy kicsit az időben, újra végig sétálni azokat a helyeket ahol sírtam, nevettem, szenvedtem és felnőttem.