Aztán valami csoda folytán vasárnapra mind a négy kiskorú teljesen jól érezte magát, hasmenésnek, hányásnak, láznak nyoma sem volt. Így hozzáfogtunk pakolni.
A reptérre érkezve megtudtuk, kétórányi várakozás után fogunk csak felszállni.
Nagy öröm volt számomra találkozni, felismerni, majd megszólítani egy, a szívemhez nagyon közel álló blogismerőrősömet, Júliát. Még nagyobb volt az örömöm, amikor láttam a szemében, hogy ő is felismert engem.
Volt egy szép, csendes kétórás repülésünk, melyet mindannyian élveztünk. A legkisebb, Dániel, majdnem végig aludta a repülést, Péter imádta a “ habos tenger” fölött repülni :).
A két nagyobb is élvezte nagyon az utazást!
Volt Kissingben egy csodás 7 napunk, ahol mindannyian kimozdultunk egy kicsit a megszokott kerékvágásból. Volt benne, szülinap, legó-láz, játszóház, játszótér, S-bahn, U-bhan, BMW Welt...
teszite
3 megjegyzés:
Látszik a képekről, hogy csodálatos hetetek volt, mindenki feltöltődhetett. Csak nézem, hogy mekkorát nőttek a csemetéid mióta nem mutattál róluk fotókat. Nagyon szép családod van!
Én is imádok a "habos tenger" fölött repülni. El tudom képzelni, hogy igen nagy élmény volt nekik az út.
Köszönöm kedves szavaidat, Margó!
:) micsoda élmény. Isten éltessen titeket!
Megjegyzés küldése