Röviden.

Pörgött a hétvége nálunk. El tudom képzelni, milyen volt régen a nyolc - tíz - vagy éppen tizenkétgyerekes családoknál. Minimum háromszor asztal mellé kell(ett) ülni. Tehát főzni is kell(ett). A köztes idő elég gyakran a főzéssel telt el.
Persze jutott idő másra is...
Szombat délelőtt egy elmaradt szulinapi bulit tartottunk az egy szem lányunknak a Városi Könyvtárban, ahol néztünk Planetáriumot, volt játék, torta, no meg 3D - s mozi!
Aztán délután a négy iskolás gyerek elvégezte a házi feladatokat közösen. Ennek is volt egy csidás hangulata.
Már pénteken megbeszéltük a gyerekekkel, hogy szombat este nálunk is jelmezbál lesz. Kötelező volt mindenki számára beöltözni.
Jó kis buli keveredett. Nagyon élvezték a gyerekek. Aztán vasárnap tartottunk egy sétát a domboldalba, majd este eleget tettünk Isten hívó szavának is.
Egy szó  mint száz nagyon szerettem a hétvégét. Nagyon szerettem hét gyerek ‘édesanyja’ lenni. Nem tűnt különösebben több, vagy nehezebb feladatnak.