Születésnap. Névnap. Születésnap.

Eseménydús nálunk a január. Öt nap leforgása alatt volt két születésnap és egy névnap. Ebből kettő az enyém, egy a legnagyobb gyermekemé. Tizenhárom évet töltött ma ő. Én pedig a napokban harmincnyolc éves lettem.
Volt a mai napban szentmise, hoki meccs, vendégeskedés.
Öröm, öröm, és megint öröm.

Üzenet

Nincsenek véletlenek... 

Álom...

Régen dédelgetett álmom kezd valóra válni. Elkezdtem megtanulni a kézi szövést. Régen, gyerekkoromban nagymamám sokat szőtt. Vásznat, szőnyeget, székelyruha anyagot. Mindig csodálattal néztem azt a rengeteg sok cérnaszálat, ahogyan tekeredik le, majd a nyüstbe belebújva, átbújva a bordán, vászon lesz belőle. Sajnos nagymamám 18 éves koromban elköltözött az örök hazába. Nem tudta átadni nekem ezt a csodálatos kézműves foglalkozást. Biztosan boldogan tekint le rám most, látva, hogy az egyik unokája tanul szőni.

Nagyon érdekes ez a tanfolyam. Tízen indultunk el, van köztünk, kettő jogász-ügyvéd, egy matematika tanárnő, egy tanítónő, egy viziuál antropológus, egy családorvos-doktornő, kettő közgazdász, banki dolgozó, könyvelő. Hihetetlen számomra, hogy ezekből a szakmáktól szeretnének eltérni, vagy mellé venni egy kézi mesterséget.

Egy dolog biztos. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a szövés megnyugtat, kikapcsol. Elvisz egy olyan világba, ahol a mindennapi stresszes teendőket elfelejthetjük.

Nyüst-készítés cérnából

Csörölés

Első

süteményét készítette el Dóra lányunk a tegnap. Először rollerre pattant és elment bevásárolni. Hazaérve, azt mesélte, hogy majdnem összejárta a falu összes üzletét, hogy mindent megvegyen.
Majd előkészítette gondosan a hozzávalókat és hozzálátott.
Büszkeség töltött el, mert kitartóan dolgozott és nem maradt el az elégtétel sem. Nagyon gyorsan elfogytak a finom, ízletes golyócskák.

Tegnap

volt az első munkanapon, két év után. Egy kis izgalom, mondom egy kis izgalom azért volt bennem. De tudom és érzem, hogy várnak. Szeretettel várnak a kollegák, kolleganők és a főnököm. Ennél fontosabb nem is kell ahhoz, hogy örömmel és elegédettséggel a szívemben keljek reggel 6 órakor és induljak munkába.
Az adventi szertartást nem hagytam abba. Gyertyával, a napi evangéliummal indítottam a napot. Sőt munkába menet az autóban is a napi evangéliumról elmélkedett egy atya.

Van még egy hét vakáció a gyerekeknek. Ezért reggel hét órára járok munkába ezen a héten.
Majd utána nyolcra fogunk járni. Négyen lépünk ki a házból minden reggel fél nyolc előtt tíz perccel. A két nagy megy iskolába. A kicsikből a nagyobbik óvodába. Én dolgozni.
Más időszámítás kezdődik az életünkben. Ez biztos. Az amúgy is kevés időmet még több fele kell osztanom. De hiszem azt, hogy szeretettel, hittel és odaadással semmi sem lehetetlen.
Legyen szép ez év első hétvégéje.