Pár nappal ezelőtt

a csendről beszélgettünk egyik kedves kolléganőmmel. Advent, Karácsony után vagyunk nem sokkal. És az adventi készülődés ideje alatt akarva akaratlanul találkozunk a csenddel. Szükségünk is van rá, adventben mindenképp. 

A csend tükröt tart elénk. A csend megtanít figyelni saját magunkra. A csend bölcsességet ad számunkra. Türelemre szoktat bennünket. 

Közel húsz éve, egyetemista koromban, Temesváron részt vettem egy hétvégi lelkigyakorlaton. Péntek délután be költöztünk a kolostorba és vasárnap délután távoztunk onnan. Mindenkinek külön szobája volt, ahová “csendes” órákban elvonulhatott. E két napos lelkigyakorlat legfontosabb része volt a csend erejének felfedezése. 

Életem meghatározó két napja volt az akkor a kolostorban eltöltött két nap. Akkor éreztem először azt, hogy életünket egy felsőbb erő irányítja. És ettől az érzéstől végtelenül boldog lettem. Biztonságban éreztem magam. Megtaláltam a hitemet. 

És ehhez csendre volt szükségem. 

Ezen a héten szerdán este hattól hétig én voltam a Pió házba. Minden évet azzal kezdünk, hogy megnézzük melyik szent választott bennünket. Mellém állt 2021-ben Szent Márk evangélista.