2021. november 30., kedd

Mindenekelőtt…

A minap olvastam egy cikket arról, hogy mire is van szüksége a mai embernek. Neked. Nekem. A gyermekeinknek. És majdan a gyermekeink gyermekeinek. 

Szükségünk van kézzelfogható tudásra, amely megtanít arra, hogyan éljük az Életet. Ezt a tudást a Szentírás adja meg nekünk. A Biblia tényleg egy kézzel fogható tudás. Egy életrecept.


Aztán szükségünk van határokra és korlátokra. Az Élet meredek lépcsőjén néha jó egy korlát, melybe kapaszkodhatunk. A határok pedig, megállásra kényszerítenek bennünket. 

És végül szükségünk van egy Személyre, aki irányt mutat Életutunkon. Aki meghallgat. Támogat. Tanácsot ad. Aki felismeri és megmutatja a veszélyt. Aki elég erős ott is, ahol én már gyenge vagyok. 

A cikk írója tovább gondolja az egészet. Joggal kérdezi meg: de hát szükségünk van kenyérre, gyógyszerre, meleg otthonra, nemde?

Megvan erre a válasza is: Igen, valóban. De Isten ad képességet, tudást, erőt, lehetőséget, hogy dolgozhassunk és aztán ezeket megvehessük…

“ Ha tudunk olvasni, akkor olvassuk a Szentírást.

“ Ha tudunk hallgatni, hallgassuk Isten szavát.

Ha tudunk figyelni, figyeljünk arra, amit Jézus tanítani szeretne nekünk.

Ha tudunk szeretni, szeressük Őt, mert Ő érdemes erre! Mindenki más csak utána következhet.

Ha tudunk sírni, akkor tegyük meg ezt az Ő ölelésében. 

Ha tudunk örülni, akkor örüljünk Vele! “

Noé Zoltán







2021. november 28., vasárnap

Advent

van újra. Ma elkezdünk egy új egyházi évet. Hinni akarom, hogy ez jobb, élhetőbb, bízhatóbb lesz, mint az ez előtti. 
De a mindennapok bizonytalan, kiszámíthatatlan, szinte élhetetlen állapota nem engedi meg, hogy higgyem.
Az elmém nem engedi. A szívem, a lelkem viszont, ott belül, legeslegbelül, várja, hiszi, a nyugalmat. Álmodik egy biztosabb, nyugodtabb, élhetőbb évet. Jövőt. 
Nehéz így a mindennapokat élni. Nehéz így a felnövekvő nemzedéknek biztos jövőt ígérni. 
Az én szándékom ebben az adventben, az idei roráté szentmiséken azért imádkozni, hogy végre érezhessünk, élhessünk egy biztosabb mindennapokat. Tudjunk gyermekeinknek egy biztosabb jövőt ígérni. 
Ezzel a gyönyörű ír áldással ( ének) indulok én el ezen az új adventi úton most. Gyertek ti is velem, kérjük együtt a Fennvalót!


Az Úr vezessen végig az úton, szerteszét ha sodor is a sors,
Mert ha Őbenne bízva bízunk, nagy örömben majd találkozunk.
És míg újra látjuk egymást, Szent kezében őrizzen meg Ő!
És míg újra látjuk egymást, Szent kezében őrizzen meg Ő!

2. Letér az útról a gyarló ember, ám lelkében Jézus hangja súg,
Kövesd e hangot, azt mondja néked: „Én vagyok az élet és az út!”
Meglásd, újra látjuk egymást, Szent kezében őrizzen meg Ő!
Meglásd, újra látjuk egymást, Szent kezében őrizzen meg Ő! “ ( Ír áldás)

Áldott adventi szent időt kívánok mindannyiunknak!