2012. március 4., vasárnap

Nagyböjt 2. vasárnapja - Urunk szineváltozásának ünnepe


„Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal.”
(Mk 9, 2-4)


............Napjainkban az emberek egyre többet és jobban szornganak a jövőtől, az ismeretlentől, - ezzel a mondattal kezdte ma prédikációját B.G. plébános. Egyre többet rágódunk a múlt megtörtént eseményein és szorongunk a jövő nem ismerése miatt. Mindeközben nem vesszük észre, hogy elröpül a jelen, a MA.
............Mennyiszer határozhattuk el már magunkat, hogy változtatni szeretnénk pl. az életmódunkon, viselkedésünkön, szokásainkon... Jobbak, tökéletesebbek szeretnénk lenni. Keresztény szempontból ez annyit jelent – egyre jobban szeretnénk hasonlítani Krisztushoz. Ez viszont nem megy mindig könnyen.
............A hegyre való felmenetel erőfeszítéssel jár, úgy, ahogy az ember lélekben való átváltozása is. A mi elhatározásaink is, hogy - jobbak, tökéletesebbek akarunk lenni és, hogy így hasonlítsunk Krisztushoz -, erőfeszítéssel járnak. Legyünk vállalkozó szelleműek s merjük megmászni a ”hegyet ”! Csak így tapasztalhatjuk meg a teljes átváltozást testben és lélekben, ami számunkra maga az üdvösség lesz.


Szemléltető történet:


''Egy professzor a főiskolán egyszer azt tanácsolta a diákjainak, hogy mindenki vegyen 1 karton-dobozt és 1 hétig minden egyes alkalommal amikor valami szorongás vagy félelem tölti el őket, tegyenek bele a dobozba 1 gyümölcsöt, lehet az narancs, barack, alma, stb. és irják rá a gyümölcsre azt a bizonyos félelmet. Ezt a dobozt 1 hétig mindig mindenhová magukkal kell vinniük, a főiskolára, az autóbuszon, a fürdőszobában, még lefekvéskor is tartsák az ágyuk mellett. Nem kell mondanom, hogy meleg nyári időszakban pár nap után a gyümölcsök rothadásnak indultak, büzleni kezdtek, levet eresztettek, sőt még a doboz alját is átnedvesitették, kellemetlen volt a diákoknak magukkal vinni. Az 1 hét leteltével, kezdték megértani, hogy mit is akart szemléltetni velük a tanár. Minél előbb próbáljunk megszabadulni a félelmünktől, a szorongásunktól, mert hanem az felőröl minket. Tegyük le a terhünket(félelmeinket) Isten elé, és ő majd segit nekünk felállni és továbbmenni. ''

3 megjegyzés:

Hajnalka Nagy írta...

EZ nagyon jó volt, h megosztottad!
Köszi!

Ibolya blogja írta...

Köszi, hogy leírtad, így egy kicsit én is ott lehettem a misén...

Piroska írta...

Szivesen tettem...és minden vasárnapi prédikációt megosztanék Veletek, ha lenne több időm, mert mindegyiknek VAN mondanivalója....

De látva hogy tetszett nektek, törekszem ezután többet irni erről is:))

Köszönöm, hogy irtatok...

Piroska