" -Haladj bátran, egyre mélyebben az erdők közé. A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt. De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak. " -Wass Albert-
2012. március 4., vasárnap
Nagyböjt 2. vasárnapja - Urunk szineváltozásának ünnepe
„Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal.” (Mk 9, 2-4)
............Napjainkban az emberek egyre többet és jobban szornganak a jövőtől, az ismeretlentől, - ezzel a mondattal kezdte ma prédikációját B.G. plébános. Egyre többet rágódunk a múlt megtörtént eseményein és szorongunk a jövő nem ismerése miatt. Mindeközben nem vesszük észre, hogy elröpül a jelen, a MA.
............Mennyiszer határozhattuk el már magunkat, hogy változtatni szeretnénk pl. az életmódunkon, viselkedésünkön, szokásainkon... Jobbak, tökéletesebbek szeretnénk lenni. Keresztény szempontból ez annyit jelent – egyre jobban szeretnénk hasonlítani Krisztushoz. Ez viszont nem megy mindig könnyen.
............A hegyre való felmenetel erőfeszítéssel jár, úgy, ahogy az ember lélekben való átváltozása is. A mi elhatározásaink is, hogy - jobbak, tökéletesebbek akarunk lenni és, hogy így hasonlítsunk Krisztushoz -, erőfeszítéssel járnak. Legyünk vállalkozó szelleműek s merjük megmászni a ”hegyet ”! Csak így tapasztalhatjuk meg a teljes átváltozást testben és lélekben, ami számunkra maga az üdvösség lesz.
Szemléltető történet:
''Egy professzor a főiskolán egyszer azt tanácsolta a diákjainak, hogy mindenki vegyen 1 karton-dobozt és 1 hétig minden egyes alkalommal amikor valami szorongás vagy félelem tölti el őket, tegyenek bele a dobozba 1 gyümölcsöt, lehet az narancs, barack, alma, stb. és irják rá a gyümölcsre azt a bizonyos félelmet. Ezt a dobozt 1 hétig mindig mindenhová magukkal kell vinniük, a főiskolára, az autóbuszon, a fürdőszobában, még lefekvéskor is tartsák az ágyuk mellett. Nem kell mondanom, hogy meleg nyári időszakban pár nap után a gyümölcsök rothadásnak indultak, büzleni kezdtek, levet eresztettek, sőt még a doboz alját is átnedvesitették, kellemetlen volt a diákoknak magukkal vinni. Az 1 hét leteltével, kezdték megértani, hogy mit is akart szemléltetni velük a tanár. Minél előbb próbáljunk megszabadulni a félelmünktől, a szorongásunktól, mert hanem az felőröl minket. Tegyük le a terhünket(félelmeinket) Isten elé, és ő majd segit nekünk felállni és továbbmenni. ''
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
EZ nagyon jó volt, h megosztottad!
Köszi!
Köszi, hogy leírtad, így egy kicsit én is ott lehettem a misén...
Szivesen tettem...és minden vasárnapi prédikációt megosztanék Veletek, ha lenne több időm, mert mindegyiknek VAN mondanivalója....
De látva hogy tetszett nektek, törekszem ezután többet irni erről is:))
Köszönöm, hogy irtatok...
Piroska
Megjegyzés küldése