Az adventi

készülődés egyik alapvető lényege, hogy úgy készűljünk Krisztus születésére, úgy járjuk végig ezt a, több mint 3 hét, adventi szent időt, hogy a végére nehogy "kikészüljünk": a sok házimunkától, a sok vásárlástól, a sok - sok  tenniakarástól, nehogy " megfulladjon" a Karácsonyunk....Ilyen és ehhez hasonló, tápláló gondolatok, fogtak meg Advent 2. vasárnapján.

Hajlamosak vagyunk sokszor a végletekig elmenni, sokszor többet szeretnénk megvalósítani, mint amit a testünk - lelkünk - szellemünk képes elbírni.

Nagy öröm volt bennem a hétvégén, elsősorban azért, mert  " igazi szakállú" Mikulás járt nálunk (Máté idén megfogalmazott egy olyant, hogy szerinte, nem is léteznek Mikulások, mert ő már 2 éve figyeli, hogy a Mikulásnak "csak ragasztott" szakálla van :)), másodsorban pedig, sikerült eltőlteni közösen, egy pár órát képeslapkészítéssel. Dóra napközijében, ezen a héten, zárt körű, karácsonyi vásár lesz, ami azt jelenti, hogy minden szülő - sajátkészítésű - kreatív - dolgokkal megtőlti a "piacot", majd a befolyt pénzből játékokat vesznek a csoportnak. Nem kell mondanom, hogy ötletem, elképzelésem rengeteg van - hogy mit tudunk megvalósítani - az csakis rajtam múlik.