Ott tudtam meg milyen szénában aludni, patakban fürdeni és gyertya mellett vacsorázni. Ott hallottam először az erdőt visszaválaszolni a kiálltásomra. Ott szedtem egy egész délután, járva az erdőt, egy kis vödörke erdei epret... És ott aludtam, azon a helyen, először sátorban is, amikor kiscserkész koromban egy egész hetes táborba voltam.
Apai nagytatámnak volt egy Mózes nevezetű testvére, aki nem nősült meg és itt éldegélt magányosan...
Ma édesapámmal és a három gyöngyszememmel jártunk ott fát, vagy ahogy felénk szokás mondani, ' csapot' gyűjteni. Ez a bükkfákról lehullott és megszáradt kissebb nagyobb fa darabok...
Jó érzés volt ott lenni. A nyugalom és a béke szigete van ott. Olyan mintha megállt volna ott az idő. Szinte érezni lehet a levegő illatát. Az a sok zöld, amit az erdő áraszt, szemet lelket, egyaránt megnyugtat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése