2019. január 6., vasárnap

Karácsony üzenete

Mindannyiunkban van egyfajta hiányérzet. Legyünk életünk bármely szakaszában. Mindig van valami, amit még ki szeretnénk próbálni, meg szeretnénk nézni, meg szeretnénk kóstolni, el szeretnénk utazni valahova, el szeretnénk jutni egy zarándoklatra, Szent Jakab útját végig szeretnénk járni, el szeretnénk jutni a Szentföldre. Ha éppen írók vagyunk, meg szeretnénk írni még egy könyvet, ha költő, még egy verset, ha van valaki akivel haragban vagyunk akkor ki szeretnénk békülni vele, és lehetne sorolni ezt a végtelen listát.

Ezzel az érdekes gondolatmenettel indította ma, három király ünnepén, prédikációját a papbácsink.

Ezen hiányérzeteket mondhatnánk úgy is, hogy vágyak amelyek kisebb nagyobb örömöt szereznek nekünk.
Azt is tudjuk mindannyian, hogy nem feltétlenül kapjuk meg azt az erőteljes örömöt attól a bizonyos áhított vágytól, amikor beteljesül.
Akár még egy zarándoklat alkalmával is lehet olyan érzésünk, hogy többet vártunk mi ettől.

Ilyenkor Karácsony idején, ezek a vágyak egyre jobban felerősödnek bennünk. Év elején pedig egyre több, és nagyobb vágyakat fogalmazunk meg magunknak az új esztendőre.

Sajnos megvan a ‘veszélye’ annak, hogy amikor ezeket a vágyakat tervezzük, kergessük el mulasztjuk a MAI napot megélni. Nem látjuk meg a mának a szépségét. És ez egy ördögi körré tud válni. Amikor elérjük az egyiket, máris akarjuk a másikat.

Pedig semmi eget rengető dolog nem kell ahhoz, hogy valaki elégedett legyen. Na éppen ez Karácsony üzenete.

Mária a legszegényebb, legegyszerűbb helyen, istálóban is, állatok mellett adva életet gyermekének, meg tudta élni az elégedett teljesség érzetét. A  három király pedig elhozta a kis Jézusnak ajándékul annak a kornak a legdrágább kincseit: Aranyat, Tömjént és Mirhát.

Két, mondhatni teljesen ellentétes személyiségű, barátját hozta fel példaként a papbácsi.

Egyik egy spanyol pap, író barátja, aki több mint 25 év szolgálat után, közel az 50. életévéhez, jött rá Karácsony igazi üzenetére, amikor megfogalmazott, azon a Karácsonyon, egy sor olyan dolgot, amit meg szeretne valósítani addig amíg életben van:
               - mértékletesebben eszek, többet mozgok,
               - nem felejtek el minden nap imádkozni,
               - felhívok olyan barátokat, távoli rokonokat, akikkel nagyon rég nem beszéltem,
               - olyan dolgokat írok, amire szüksége van a környezetemnek,
               - igyekszem minél kevesebb időt úgy el tölteni, hogy kisgyerekkel ne játszodnék,
               - a haragot és a gyűlöletet minél távolabb tartom magamtól,
             
A másik, egy nem keresztény, nagyon jó barátja, aki, egy nagyon nehéz időszak után, majdnem ugyanezeket a gondolatokat fogalmazta meg magának. Az illető rákos lett, az orvosok egy hónapot adtak neki, de csodák csodájára, egy év után teljesen egészségesnek diagnosztizálták. Ezen nehéz egy év után a következő listát írta:
              - kevesebbet eszem és iszom,
              - minden nap olvasok a Bibliából,
              - minden hónapban felkeresek ( telefon, e - mail, Facebook, stb.) legalább egy olyan    
                 ismerőst akivel nagyon régen beszéltem,
              - több időt töltök a családommal,
              - olyan dolgokat olvasok, ami igazán fontos a számomra,
              - kibékülök mindenkivel, akivel haragban vagyok.


Nincsenek megjegyzések: