Ma délelőtt, egy gyertya fénye mellett hallgattuk meg a szentmisét. Majd rögtön utána két ismerős papunk élő Fb-os prédikációját.
Lázár feltámasztása János evangéliuma szerint.
„Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is hal, élni fog. Mindaz, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” Márta ezt válaszolta neki: „Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön!”
Ezekben az embert, testet - lelket próbára tevő időben ez tud nekünk bátorítást nyújtani. Hinnünk kell. Hinnünk kell azt, hogy minden jóra fordul. Hinnünk, bíznunk kell abban, hogyha betartjuk az előírásokat nem ér el hozzánk ez a súlyos világjárvány. Hinnünk kell.
Egy másik gondolat, amit szintén ma hallottam, mennyire átértékelődik most minden. Az utóbbi időben, milyen sokat költöttünk, költött az ország, kirándulásra, utazásra, sportrendezvényekre, koncertekre, bálokra, és még sorolhatnánk, és milyen keveset az egészségre, egészségügyre, és a tanulásra, nevelésre. MOST pedig e kettőre van helyezve a hangsúly. Minden és mindenki e kettőn dolgozik. Az egészségügy. A tanítás.
És Ferenc pápa mondatával zárom a bejegyzésem:
“ Úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban. “
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése