Magával ragad a sokszínűsége.
Megérint az elmúlásra emlékeztető természet.
Valahogy ilyenkor, közel a Mindenszentek ünnepéhez, jobban eszembe jutnak azok az emberek a környezetemből, akik már “ haza mentek”.
Minden ősszel, többször is, megjárjuk magunkat, a házunkkal szemközt lévő domboldalban. Kökényt, galagonyát, rózsabogyót gyűjtünk. Ízletessé teszi majd a téli hosszú esték finom mézes-citromos teáját.
Fagyöngyöt hozunk, mely felváltja a muskátlit az ablakunkban.
A múlt héten még szalonnát is sütöttünk a természet lágy ölén…
Várom már már a hosszú, “ begubózós” téli estéket.
Ma éjszaka visszaállítjuk az órát is. Holnaptól téli időszámítás szerint telnek napjaink.
2 megjegyzés:
Örülök hogy újra jelentkeztél! Hogy megnőttek a csemetéitek! Jó látni őket a csodás környezetben!
Itt is csodaszép őszi idő van, igyekszünk kihasználni minden percét.
Köszönöm kedves szavaidat, Margó! Ölellek!
Megjegyzés küldése