2014. április 28., hétfő

Könnyeket csalt

szemembe, és még sok mindenki más szemébe szombat délben Dóráék középcsoportja, amikor Évike óvónéni esküvőjére meglepetésszerűen bevonultak székelyruhába felőltözve. Saci óvónéni szervezte az egészet, betanított egy éneket, és titokban velünk is szép szolidan megbeszélte, hogy akinek nincsen más programja, és ráér, és nem nagy gond akkor szombaton délben 12 : 10 - kor találkozunk a templom előtt, és az esküvő végén szépen bevonulnak és előadják az éneküket a kis pöttöm 4-5 évesek. Amikor szép sorban bevonultak és körbe állták az oltárt, mindenkinek megtelt könnyel a szeme, az óvónéni is könnyekkel a szemében, gombóccal a torkában alig tudta elmondani, hogy miért is jöttek ezek a kis gyerekek, majd megadva nekik a hangot elénekelték a "Menyasszony, vőlegény...." kezdetű dalt. Nem kell mondanom milyen őszintén, örömmel, tiszta szívvel tud énekelni egy 4-5 éves gyerek, hát még 24 ilyen gyerek...Majd szépen kivonultak és sorfalat állva virágokat szórtak a menyasszonyra és vőlegényre...

Könnyekkel a szemében, sok - sok szeretettel a szívében, egy életre szóló útravalót kapott Évike óvónéni ezektől a kis "tanítványoktól". Hála és köszönet ezért Saci óvónéninek.





 









3 megjegyzés:

VRJúlia írta...

Ó...micsoda édes dolog:) Mindig örülök, amikor érzem a szeretetet!

Andras Ildikó írta...

hát igen ezt én sem gondoltam volna drága Piroska hogy a szemem láttára felcseperedett Évike esküvőjét a te blogodon láthatom meg. Kívánok számára hosszan tartó boldogságot és sok sok szép éveket a férje mellett.
Ezek a drága édes székelyruhás gyermekek mindig fel forrósítják a lelkemet.imádom őket és mindazokat akik arra nevelik őket hogy büszkén viseljék. Egyszerűen gyönyőrűek!

Piroska írta...

Köszönöm, Júlia!

Neked is köszönet, Ildikó!