Az öregek

szerepe az egyházi életben... Ez volt a mai téma a szentmisén... Nagyon megérintett.. Mèg könnyet is csalt a szemembe...Lev Tolsztoj: Pánov bácsi karácsonya jutott eszembe. Amikor van egy kis időtök olvassátok el VÉGIG, aki nem olvasta még persze, mert megéri. Én valamikor karácsony táján olvastam el, már nem is tudom hol akadtam rá...talán Mártánál, nem tudom. 

              Eszembe jutottak a nagyszüleim, akik már sajnos nincsenek velünk, de hiszem, hogy fenntről örködnek és vigyáznak ránk. Eszembe jutott Gizimama, aki vasárnaponként mindig feljött a nagy-miséről ebédre hozzánk. Ő volt anyai nagymamám, aki nem lakott velünk...A tőle rám maradt fa bútor ihlette a bútorfestés elsajátítását :) szeretném majd kifesteni, azért kezdtem el járni bútorfestésre :) 
Anyai nagytatámat sajnos nem ismerhettem, milvel korán meghalt, 67 évesen. Édesanyám csak 12 éves volt. 

             Eszembe jutott apai nagytatám, Birótata, akinek a háborús történetei tetszettek a legjobban gyerekkoromban. Amikor az orosz fogságról mesélt. Ők velünk laktak, így nap mint nap hallgathattam a történeteit. Eszembe jutottak a téli esték, amikor lementünk mamához és tatához (mi az emeleten laktunk), ők éppen vacsoráztak. Tejbe puliszka, vagy tejbe kenyér. Mindig ez volt a vacsora....Szép emlékeim vannak a nagyszüleimről. Hálás is vagyok a JóIstennek mindezekért az ajándékokért.  
             

„Éveinknek száma legföljebb hetven, 

s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig, 

ebből is a legtöbb betegség, hiú fáradozás; 

gyorsan elszállnak, hamar végük szakad.” (Zsolt. 90, 10)

Óbecse y István: Szeressétek az öregeket

Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretet.
Szenvedtek Ők már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ne tegyétek Őket szük odúkba
Ne rakjátok Őket otthonokba.
Hallgassátok meg a panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ők is sokat küzdöttek értetek ,
Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak Ők is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket,
Mikor Isten Közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ha majd az örök szeretet
Elhívja Őket közületek,
Ti foglaljátok el helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket.