Harsányi Lajos: Szent Miklós
Püspöksüvegben Istenének szolgált.
De esten titkon elsuhant a háztól,Sok görbe utca híg sarában gázolt
S megállt az elsötétült ablakoknál.
Három leánynak nászi pénzt vetett be,
Hogy meg ne rontsa ingatag szegénység.
S hogy éhesek a pékeket ne sértsék,
Cipókat csent a kormos tűzhelyekbe.
Azóta mindig jár kicsinyhez, nagyhoz,
Kitett cipőkbe cukrot, kis nyulat hoz,
A gyermek boldog, szinte égbe röppen.
Nehéz tarisznyát hord öles alakja.
Amit hozott, az ablakokba rakja,
Utána gyorsan – eltűnik a ködben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése