2020. április 15., szerda

Kertészetben.

Sepsiszentgyörgyön jártunk ma allergológusnál. Lányunk nyírfapollenallergiáját kezelendő immunoterápia, mely hat hetente igényel egy ilyen utat, remélhetőleg ez év végéig.
Általában vagy én, vagy Apa viszi el őt, de ma hárman mentünk. Az útszélen megpillantottunk egy kertészetet, ahová, tavasz lévén betévedtünk.

Vettünk édesburgonyavirágot lefolyó formában, aztán szebbnél szebb csalánvirágokat, és az örökös párkányvirágaimat, a muskátlit.

Aztán betértünk egy lakásberendezési szaküzletbe, a nagyok tetőtér szobájába meszeltünk, áramot kellene vezetni, ezért kapcsolókat, konektorokat, csillárokat vásároltunk.

Ennek a "Maradj otthon!" időszaknak rengeteg sok ajándéka van számunkra. Nem győzök naponta hálát adni értük. Két napot dolgozom még, aztán ismét egy egész szabad hetem lesz itthon a gyerekekkel. Most úgy érzem, hogy egy gyöngyszemként fogom őrizni ezt a periódust. Mindig úgy fogok rá visszagondolni, mint legdrágább kincsre.
Nyugodtan van idő a közös sütés-főzésre. Meszelünk az egész család, kicsik-nagyok együtt. Kertészkedünk. Fát ültetünk. Nem sietünk. Nem rohanunk. Egy nap se megyünk sehova időre. Egy hónappal ezelőtt szinte felfoghatatlan volt számunkra, az, hogy így is lehet élni ebben a felgyorsult világban.
Több időm van a gyerekekre, az olvasásra, és hihetetlen, de a házimunkára is. Pedig most is huszonnégyórából áll egy nap.




1 megjegyzés:

mancoka kertje írta...

Bizony, bizony a nehéz időszaknak sok jó hozadéka is van az életünkben! Reméljük, hogy a legtöbbet, legjobbat tudjuk kihozni belőle és sokmindenre másképpen nézünk, gondolunk ezután.
Teljen olyan jól ez az időszak, mint ahogy elképzelted! Ebben biztos is vagyok hogy így lesz, mert ilyen hozzáállással csak nagyon hasznos, szép és szeretetteljes lehet. Abban reménykedem, hogy egy-egy szép emélket velünk is meg fogsz osztani. Jó látni ahogy cseperednek a gyermekeitek, mindig melegséggel tölti el a szívem. Kicsit irgykedem is, hiszen már több mint egy hónapja nem tudom megölelni az unokám.