Nem is olyan régen.

Vettem magamnak egy csokor tulipánt, gondolván arra, hogy én nagyon szeretek virágot kapni. Rég nem kaptam, így megajándékozta én magam.
A gyerekektől naponta kapok virágot. A kertünkben éppen nyíló virágokat mindig leszedik is behozzák nekem, szeretetük jeléül.
Ma viszont a párom, hazaérve a bevásárlásos körútról, melyet többnyire én oldottam meg az utóbbi 3 hétben kijárási tilalom végett, gy ö ny ö r ű sz é p  csokorral jött be az ajtón. Megölelt és azt mondta, már olyan rég akart nekem, hozni virágot és ez a csokor pontosan engem tükröz.
Tényleg az én színeim vannak benne, csodálatos!

Pár nappal ezelőtt fejeztem be Ulickaja - Daniel Stein, tolmács című könyvét. Nagyon sok értékes gondolat van benne. Fel is jegyeztem egy párat a kis füzetembe.

“ Az ember mindig érzi, hogy szembe megy-e a gondviseléssel, vagy a hívó szót követi. “