Ma négy óra tanítás és két matek óra között gyönyörű egy órában volt részem. Adventi spiráljárás. A Waldorf oktatás egyik legszebb ünnepe ez számomra.
Elindulás a sötétségből a fény fele, majd a fényt magunkkal hozva, világosságot teremteni magunk körül.
Évekkel ezelőtt, amikor találkoztam a Waldorf pedagógiával, Vekerdy Tamás előadásán, nem hittem, hogy az én gyermeke(i)m is részesei lehetnek. És ezáltal én is, mi is mennyi sokat kapunk általa.
Olyan ez a waldorf közösség, mint egy nagy család. Adventi bazárt szervezünk, letett ruhákat, játékokat árulunk, önkéntesen szaladunk. Együtt. Közösen. Egy közös célért. Iskolát építünk a gyerekeinknek. És mindezeket úgy, hogy szívünk-lelkünk csordultig lesz szeretettel.
Áldozatvállalás ez. Közösségépítő ereje hatalmas. És ebben az embert próbáló időben, ennek van a legfontosabb ereje számomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése