Négy évvel ezelőtti emlékek törtek fel bennem ma, miközben a Benedek Elek Pedagógiai líceum 3. osztályos tanulóinak néztem a vándor betlehemesét.
Könnyeim, mint apró gyöngyszemek gurultak le arcomon.
Négy évvel ezelőtt, a legnagyobb gyermekem, ugyanezekkel a tanítónénikkel járták végig az adventi utat, ezzel az előadással, bearanyozva öregek és fiatalok, betegek és egészségesek, felnőttek és gyerekek karácsonyát.
Hússzor adták elő e szerény húsz perces előadást, miközben formálódtak, kovácsolódtak ők is. Mi is, szülők.
Hála van a szívemben e két nagyszerű tanítónéni iránt!
2 megjegyzés:
És hála azért, hogy van igazi ünnep, igazi várakozás.
Ezekben a napokban nekem mindig a hat évvel ezelőtti karácsony jut eszembe.
Lányom beteg volt és nagyon nehéz próbatételen mentünk át.
https://partfal.blogspot.com/2021/12/unnep-ne-feljetek.html
El tudom képzelni mekkora fájdalmad volt akkor…
Megjegyzés küldése